161 évvel ezelőtt ezen a napon született ARTHUR RIMBAUD (1854. október 20. - 1891. november 10.) francia költő, a szimbolizmus egyik úttörője, aki műveinek túlnyomó részét a Paul Verlaine-nel folytatott viszony évei alatt írta.

A költő a porosz-francia háború kitörésekor Párizsba szökik szülővárosából, Charleville-ből. Párizsban először Verlaine apósánál lakik Verlaine és felesége társaságában, később saját szobát bérelnek neki. Verlaine szerelmes lesz a kamasz költőbe (Rimbaud ekkor 17 éves), eltávolodik a feleségétől, nappalaikat (és éjszakáik egy részét is) együtt töltik. Később Belgiumba, majd Londonba utaznak együtt, de viszonyuk nem felhőtlen, napjaik a folytonos veszekedések-kibékülések körforgásában telnek. Rimbaud számára nagyon terhessé válik ez a kapcsolat; amikor azonban közli Verlaine-nel, hogy útjaik elválnak, ő - ittas állapotban - pisztollyal fenyegetőzik, és kétszer rá is lő Rimbaud-ra, aki csak a csuklóján sérül meg. Verlaine-t  - annak ellenére, hogy Rimbaud nem tesz feljelentést ellene - letartóztatják és kétévi börtönbüntetésre ítélik.

Rimbaud ezután befejezi az Egy évad a pokolban című sajátos önéletrajzi művét (melyben leszámol a költészettel, búcsúzik az irodalomtól és eddigi életétől), saját költségén Brüsszelben kinyomtatja, és ezzel befejeződik irodalmi pályafutása. 19 éves ekkor...

102 évvel ezelőtt ezen a napon született FORRAI MIKLÓS (1913. október 19. - 1998. december 27.) Liszt Ferenc-díjas karnagy, karmester, zenetanár.

148 évvel ezelőtt ezen a napon vált ALASZKA az Amerikai Egyesült Államok birtokává.

Alaszka 1741-ben került az oroszok fennhatósága alá, miután az orosz megbízással utazó dán Vitus Bering "felfedezte" azt. Fontossága az oroszok számára elsősorban a szőrmekereskedelemben rejlett, amit az Orosz-Amerikai Társaság felügyelt. Az USA már az 1840-es években foglalkozott a terület megszerzésének kérdésével, 1860 után pedig konkrét ajánlattal állt elő. Mivel az Orosz-Amerikai Társaság nem működött nyereségesen, az orosz állam pedig - mely a krími háborúban súlyos vereséget szenvedett és jelentősen meggyengült - anyagi helyzeténél fogva nem tudta tovább finanszírozni a társaság működését, így eladta a területet az USA-nak. A szerződést 1867. június 20-án írták alá, a vételár 7,2 millió dollárnyi arany volt. 1867. október 18-án Sitkában vonták fel az amerikai lobogót, ma ezt Alaszka napja (Alaska Day) néven ünneplik.

212 évvel ezelőtt ezen a napon született DEÁK FERENC (1803. október 17. - 1876. január 28.) jogász, politikus, államférfi, a "haza bölcse".

A jogakadémiát Győrött végezte el, jogi gyakorlatot Pesten folytatott, ahol később az ügyvédi vizsgát is letette, majd a családi hagyományt követve megyéje - Zala vármegye - szolgálatába lépett előbb mint tiszti ügyész, később mint árvaszéki jegyző. Politikusi pályafutása az 1832-36-os pozsonyi országgyűlésen kezdődött, melyen országgyűlési követként vett részt. Első beszédét 1833. május 6-án tartotta az alsótáblán. Később a liberális ellenzék első embere lett. Az 1848-49-es szabadságharc idején a Batthyány-kormány - az első felelős magyar kormány - igazságügyminisztere; a szabadságharc bukása után a passzív ellenállás vezére lett. Vitathatatlan érdemei voltak abban, hogy a kiegyezés a Habsburg-uralkodóház és magyar tárgyalódelegáció között 1867-ben létrejöhessen.

97 évvel ezelőtt ezen a napon, 1918. október 16-án Lékai János tisztviselő, a Galilei Kör és Korvin Ottó antimilitarista mozgalmának tagja, merényletet kísérelt meg gróf Tisza István miniszterelnök ellen. Az első világháború alatt Tisza Istvánt sokan a háborús politika jelképének tartották, így több merényletet is elkövettek ellene; az utolsóban vesztette életét (1918. október 31.). Lékai János pisztollyal próbálta meg agyonlőni őt, mivel azonban pisztolya elromlott, Tisza István megmenekült. Lékait börtöbe zárták, de hamarosan, az őszirózsás forradalom idején, kiszabadították.

111 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg a FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR, Budapest egyetlen közkönyvtár hálózata.

Bár a Fővárosi Könyvtár létrehozását már 1903. januárjában elfogadta a városi közgyűlés, működését csak 1904. október 15-én kezdte meg. Szabó Ervin - a könyvtár egyik első munkatársa - a könyvtár alapállományát (melyet a Városi Statisztikai Hivatal könyvtára ajánlott fel számukra) következetes munkával korszerű társadalomtudományi és szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább.

1910-től pedig megkezdte a könyvtár átszervezését, hogy a könyvtár nyilvános könyvtárrá válhasson. Tervei között szerepelt, többek között, egy megfelelő épület a könyvtár számára, központosított hálózati fiókrendszer- és gyermekkönyvtárak létrehozása éppúgy, mint közművelődési feladatok ellátása.

71 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg ERWIN ROMMEL (1891. november 15. - 1944. október 14.) a második világháború egyik leghíresebb német hadvezére, akit elsősorban az 1941-43-as észak-afrikai hadjárat tett ismertté.

"Ő irányította azt a német gépesített hadtestet, amely a líbiai olasz csapatokkal együtt rövid idő alatt visszavetette a Líbia elfoglalásával fenyegető brit 8. hadsereget, betört Egyiptomba, s már-már az egész Nílus-deltát veszélyeztette. A brit kormány és személy szerint Churchill miniszterelnök - tudatában lévén a térség stratégiai fontosságának - az észak-afrikai  hadszíntérre ekkor hatalmas erőket összpontosított, melyek Montgomery tábornok vezetésével 1942 őszén, az egyiptomi el Alameinnél súlyos vereséget mértek a német-olasz hadosztályokra.

Rommelt 1943 tavaszán Hitler visszarendelte Németroszágba, majd később rábízta a szövetségesek partraszállásától fenyegetett franciaországi tengerpart egyik szakaszának védelmét. A tábornagyot, aki kapcsolatban állt a Stauffenberg-merénylet szervezőivel, 1944 nyarától megfigyelés alatt tartotta a Gestapo. 1944 októberében - állítólag Hitler parancsára - öngyilkosságot követett el."

(Részlet Erwin Rommel tábornagy emlékiratainak utószavából)

78 évvel ezelőtt ezen a napon, 1937. október 13-án tartottak először riasztási- és elsötétítési légvédelmi gyakorlatot Budapesten és környékén.

133 évvel ezelőtt ezen a napon született GULÁCSY LAJOS (1882. október 12. - 1932. február 21.) festőművész.

Bár a budapesti Mintarajziskolában tanult két féléven keresztül, lényegében mégis autodidakta módon sajátította el a festészet tudományát. Rómában, Firenzében; később Párizsban járt tanulmányúton. Olaszországba többször visszatért, nagy hatással voltak rá az olasz kisvárosok és képzőművészek. Korai képeire a preraffaeliták és a szimbolikus szecesszió voltak hatással; későbbi művein az expresszionizmus stílusjegyei láthatóak. Egészen késői művei pedig már a szürrealizmus előfutárai voltak.

57 évvel ezelőtt ezen a napon, 1958. október 11-én alapították meg a BALÁZS BÉLA-DÍJAT.

A Balázs Béla-díj eredetileg a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által alapított művészeti díj volt, mellyel a szocialista filmművészet fejlesztése terén elért eredményeket jutalmazták.

Ma a Balázs Béla-díj állami kitüntetés, melyet a nemzeti kulturális örökség minisztere adományoz minden év március 15-én. A díjjal a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenységet, valamint művészi és tudományos teljesítményt ismerik el.