160 évvel ezelőtt ezen a napon született KATHARINA SCHRATT (1855. szeptember 11. - 1940. április 17.) osztrák színésznő. Neve magyarosan Schratt Katalin.

Miután Ferenc József császár és Erzsébet királyné házassága megromlott, a színésznő a császár szeretője lett.

155 évvel ezelőtt ezen a napon született MÁRKUS EMÍLIA (1860. szeptember 10. - 1949. december 24.) színésznő.

1877-ben szerződik a Nemzeti Színház társulatához, ahol rögtön megkapja Júlia szerepét Shakespeare Rómeó és Júlia című darabjában. 1932-ben nyugdíjazzák, ám egészen 1942-ig játszik a Nemzeti Színházban, melynek örökös- és tiszteletbeli tagja lesz. 1901-ben megkapja az első magyar film, A tánc főszerepét.

1882-ben feleségül megy Pulszky Károlyhoz, és ezentúl a P. Márkus Emília nevet használja. 1903-ban Párdány Oszkár felesége lesz, így ezt a nevet használja továbbra is.

187 évvel ezelőtt ezen a napon született LEV NYIKOLAJEVICS TOLSZTOJ (1828. szeptember 9. - 1910. november 20.) orosz író, akit az orosz- és a világirodalom egyik legnagyobb írójaként tartanak számon, elsősorban az Anna Karenina és a Háború és béke című regényei miatt. Ezeknek a műveknek a középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll, melynek Tolsztoj a mestere volt.

109 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg HŐGYES ENDRE (1847. november 30. - 1906. szeptember 8.) orvos, egyetemi tanár, a kísérleti orvostudomány kutatója.

1870-ben a pesti egyetemen avatták orvosdoktorrá. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, az Országos Közegészségügyi Tanácsnak; alelnöke a Természettudományi Társulatnak; titkára majd elnöke a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak; alapítója és igazgatója a Pasteur Intézetnek. 

A budapesti egyetemen több éven át vizsgaelnöki szerepet töltött be, majd az orvosi kar jegyzője, végül az 1894-95-ös tanévben az orvosi kar dékánja lett.

146 évvel ezelőtt ezen a napon született FELIX SALTEN (1869. szeptember 6. - 1945. október 8.) zsidó származású osztrák író, aki Siegmund Salzmann néven látta meg a napvilágot Pesten.

1923-ban írta leghíresebb művét, a Bambit, melyet később angolra is lefordítottak. Ez a fordítás került - Thomas Mann ajánlására - Walt Disney figyelmébe. A regényből készült rajzfilmet 1942-ben mutatták be. Később írt még olyan történeteket, amelyekben a Bambi szereplői tűnnek fel: Bambi gyermekei, Perri.

Németországban 1936-ban betiltották a könyveit, majd származása miatt menekülnie kellett Ausztriából. Svájcba költözött; itt élt és dolgozott haláláig.

73 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg MÓRICZ ZSIGMOND (1879. június 29. - 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, aki országos hírnevet 1908-ban, a Nyugatban megjelent Hét krajcár című elbeszélésével szerzett. A következő évben jelent meg első novelláskötete. Később szerkesztője lett a Nyugatnak (1929 és 1933 között, Babits Mihállyal közösen), majd a Kelet népe című folyóiratnak (1939-től  haláláig).

Feltehetőleg 1942. szeptember 4-én éjjel halt meg, de halálesete csak szeptember 5-én került bejegyzésre.

50 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg ALBERT SCHWEITZER (1875. január 14. - 1965. szeptember 4.) elzászi német teológus, lelkész, orvos, filozófus, tanár, orgonaművész.

1912-ben szerzett orvosi diplomát, majd a következő évben kórházat alapított Afrikában. A francia hadsereg 1917-ben kitoloncolta Afrikából és franciaországi fogolytáborba küldte. Itt dolgozta ki etikai álláspontját (Az élet tisztelete): "Élni akarok, de mások életének tiszteletben tartása mellett."

A háború végén visszatért a Franciaországhoz csatolt Elzászba, ahol megkapta a francia állampolgárságot; lelkészként, orvosasszisztensként dolgozott, előadásokat tartott etikai meggyőződéséről, orgonahangversenyeket adott. Bevételeiből adósságait fizette vissza, illetve pénzt gyűjtött az őserdei kórház újjáépítéséhez.

1952-ben Nobel-békedíjat kapott.

202 évvel ezelőtt ezen a napon született báró EÖTVÖS JÓZSEF (1813. szeptember 3. - 1871. február 2.) magyar író, jogász. A Batthyány- és az Andrássy-kormányokban vallás- és közoktatásügyi miniszteri pozíciót töltött be. Ezenkívül elnöke volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak is.

Főbb műveit (A karthausi, A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben, A nővérek) mai könyvajánlatunk tartalmazza!

101 évvel ezelőtt ezen a napon született dr. HOMOKI-NAGY ISTVÁN (1914. szeptember 2. - 1979. december 14.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, operatőr.

Elsősorban természetfilmesként szerzett hírnevet magának; a magyarországi természetfilmezést a mai napig az ő nevével kapcsolják össze. Filmjeiben a magyar tájegységeket mutatja be; azok élővilágával együtt. Filmjei főszereplői sokszor az állatok.

Fontosabb filmjei: Vadvízország (1951), Gyöngyvirágtól lombhullásig (1953), Cimborák 1. - Nádiszélben (1958), Cimborák 2. - Hegyen-völgyön (1960)