EZEN A NAPON...

2015. szeptember 27. vasárnap

4 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg MAKOVECZ IMRE (1935. november 20. - 2011. szeptember 27.) Kossuth-díjas építész, a magyar organikus építészet képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia alapítója.

Első figyelemreméltó munkájának a paksi templomot tartja. Építészként fő műve az 1992-es sevillai-i világkiállítás magyar pavilonja. Jellegzetes stílusjegyeit hordozza a Farkasréti-temető ravatalozójának belső tere, a siófoki evangélikus templom, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, a makói Hagymaház, az egri uszoda vagy a sárospataki Művelődési ház.

EZEN A NAPON...

2015. szeptember 27. vasárnap

243 évvel ezelőtt ezen a napon született KISFALUDY SÁNDOR (1772. szeptember 27. - 1844. október 28.) költő.

Nevét az 1801-től megjelent verses füzetei, a Himfy szerelmei tették ismertté, melyek újszerű strófaszerkezetük (az énekek és a dalok felváltva ismétlődnek) miatt a 19. század eleji költészet kiemelkedő alkotásai. Ezzel új műfajt teremtett, a dalciklust, melyben az énekek a cselekmény vázát adják, a dalok pedig erre utaló vallomások. A sorozat első része A kesergő szerelem, második része A boldog szerelem címet viseli.

EZEN A NAPON...

2015. szeptember 26. szombat

70 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg BARTÓK BÉLA (1881. március 25. - 1945. szeptember 26.) világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész, népdalgyűjtő, akinek munkássága és művészete a magyar- és az európai zenetörténeten kívül a világ zenei kultúrájára is korszakalkotó hatással volt.

A Zeneakadémián ismerkedett meg Kodály Zoltánnal, akivel életre szóló, szoros szakmai- és baráti kapcsolatot kötött. Az ő támogatásával kezdett behatóan foglalkozni a magyar népzenével, és - összehasonlító kutatások miatt - a szomszéd népek népzenéjével is. A népzene hatására saját stílusa is átalakult, egyre inkább a népzene stílusjegyeire kezdett támaszkodni. Ennek kiteljesedése A kékszakállú herceg vára című operája, melyet Balázs Béla misztériumjátékára komponált.

A második világháború borzalmai elől az Egyesült Államokba utazott, ahonnan az 1945. szeptember 26-án bekövetkezett halála miatt már nem térhetett haza.

Posztumusz Kossuth-díjat 1948-ban kapott.

EZEN A NAPON...

2015. szeptember 25. péntek

460 évvel ezelőtt ezen a napon, 1555. szeptember 25-én kötötte meg az augsburgi vallásbékét V. Károly német-római császár a fejedelmi rendekkel, melynek értelmében a Német-római Birodalomban dúló vallásháborúk befejeződtek; véget ért tehát a katolikusok és a protestánsok régóta tartó küzdelme. Ezzel elismerték a Confessio Augustana-t (Ágostai Hitvallás), a birodalom felekezeti megosztottságát és az evangélikus rendek egyenjogúságát. Más felekezetekre nem vonatkozott viszont az augsburgi vallásbéke, így pl. a reformátusok nem élveztek hasonló sérthetetlenséget.

A béke értelmében a Caius regio, eius religio (Akié a föld, azé a vallás) elv érvényesült, azaz a fejedelmek szabadon választhattak, hogy melyik felekezethez tartozzon a tartományuk, alattvalóiknak pedig követniük kellett őket. Aki nem volt hajlandó ura vallását követni, annak el kellett költöznie másik tartományba.

EZEN A NAPON...

2015. szeptember 24. csütörtök

118 évvel ezelőtt ezen a napon született SINKA ISTVÁN (1897. szeptember 24. - 1969. június 17.) Kossuth-díjas költő, író. Kossuth-díját halála után, 1990-ben kapta.

EZEN A NAPON...

2015. szeptember 23. szerda

76 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg SIGMUND FREUD (1856. május 6. - 1939. szeptember 23.) osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója.

Freud szinte élete végéig Bécsben élt; neve összefonódott a várossal. Ausztria német megszállása után (1938) külföldi barátainak sikerült elérniük, hogy a zsidó származású, nagybeteg Freud-ot és családját a náci hatóságok kiengedjék Bécsből. A család Londonba emigrált, és a rákövetkező évben ott is halt meg a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója.

EZEN A NAPON...

2015. szeptember 22. kedd

105 évvel ezelőtt ezen a napon született FALUDY GYÖRGY (1910. szeptember 22. - 2006. szeptember 1.) Kossuth-díjas költő, műfordító, író.

EZEN A NAPON...

2015. szeptember 21. hétfő

224 évvel ezelőtt ezen a napon született GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN (1791. szeptember 21. - 1860. április 8.) politikus, író, "a legnagyobb magyar", aki a 19. századi magyar politikai- és közélet egyik legjelentősebb és legkiemelkedőbb alakja volt.

1848 márciusától a Batthyány-kormány közlekedési minisztere volt; felkérése a tárca élére megkérdőjelezhetetlennek tűnt, hiszen addigra már évtizedes munkája feküdt Magyarország közlekedésének kialakításában és fejlesztésében (Duna-, Tisza-szabályozás, Lánchíd).

A közlekedési reformok mellett számos gazdasági-, külpolitikai- és a sport (lóverseny) területén végrehajtott reformok fűződnek a nevéhez. Számos intézmény (Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Kaszinó, Magyar Országos Gazdasági Egyesület) alapítója.

Gondolatainak és eszméinek terjesztésében a sajtó is fontos szerepet kapott. 1828-ban jelent meg első röpirata, a Lovakrul. Ezt követték további jelentős művei; a Hitel, a Stádium, a Kelet népe, az Üdvlelde vagy az Ein Blick.

 

Oldalak

Feliratkozás Babel Antikvárium RSS csatornájára