EZEN A NAPON...

198 évvel ezelőtt ezen a napon született TOMPA MIHÁLY (1817. szeptember 28. - 1868. július 30.) költő, református lelkész.

Első költeménye, Mohos váromladékon címmel 1841-ben, egy évvel Petőfi fellépte előtt jelent meg az Athenaeumban. A közönség lelkesen fogadta ezt, és az utána rendszeresen megjelenő románcait ugyanúgy, mint népregéit, melyeket már a kollégiumi évek során megírt, de csak később adott ki. Eperjesen ismerkedett meg Petőfivel, akinek hatására a népköltészet felé fordult.

1847-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett, majd egy Gömör vármegyei község, Beje református gyülekezete meghívta őt lelkipásztorául, s ezzel a költő rátalált arra a pályára, melyen élete végéig megmaradt.

A szabadságharc bukása nagyon megrendítette az egyébként is melankóliára hajlamos költőt, aki műveiben hangot adott bánatának, fájdalmának. Hazafias költeményeiben allegóriákban, szimbólumokban fejezte ki a nemzet gyászát, hogy a hatalom ne köthessen beléjük, de az igaz magyar szív érezze és értse mondanivalójukat. Ezek a burkolt jelentéssel bíró költemények ezért eleinte kéziratban terjedtek, később azonban meg is jelentette őket különböző folyóiratokban.

Élete végén több betegség és családi tragédia nehezítette életét, utolsó öröme 1868. márciusában érte, amikor a Magyar Tudományos Akadémia egyhangúlag az ő költeményeit koszorúzta meg nagy jutalmával. Arany Jánossal élete végéig szoros barátságban maradt.